Bányászati és Energiaügyi Minisztérium
Az államigazgatási ügyekért a Bányászati és Energiaügyi Minisztérium felel az alábbi területeken:
- Bányászat; bányászati stratégia és fejlesztési politika; ásványi erőforrás mérleg készítése; ásványi nyersanyagok bányászatával kapcsolatos földtani vizsgálatok; kutatói programok kidolgozása a földtani alapkutatások területén az erőforrások fenntartható felhasználása érdekében; az ásványi nyersanyagok bányászatával kapcsolatos geológiai kutatások, valamint az ilyen programok megvalósításához szükséges anyagi és egyéb feltételek biztosítása terén részletes kutatási munkák éves programjainak és középtávú programjainak kidolgozása; mindenféle ásványi nyersanyag és geológiai erőforrás bányászata; ellenőrzési felügyelet a bányászat területén és egyéb, jogszabályban meghatározott feladatok.
- Energiagazdálkodás; energiapolitika és energetika fejlesztésének tervezése a villamos energia, földgáz, ásványolaj és ásványolajszármazékok területén; a Szerb Köztársaság energiamérlege; ásványolaj- és gázipar; energiabiztonsági stratégia és politika, éves és középtávú energiabiztonsági programok kidolgozása és e programok megvalósításának tárgyi és egyéb feltételeinek biztosítása; kötelező készletezés és egyéb energiaforrás készletezés; gáznemű és folyékony szénhidrogének biztonságos csővezetékes szállítása; hő termelése, értékesítése és szállítása; atomerőművek, amelyek célja villamos energia vagy hőtermelés, radioaktív anyagok előállítása, felhasználása és elhelyezése ilyen létesítményekben; ésszerű energiafelhasználás és energiahatékonyság; megújuló energiaforrások; környezetvédelem és klímaváltozás az energetika területén; energetikai beruházásokkal kapcsolatos feladatok koordinálása; energetikai szakterületi ellenőrzési felügyelet és egyéb jogszabályban meghatározott feladatok;
- Természeti erőforrás-fejlesztési stratégia és politika; a természeti erőforrások kiaknázásával kapcsolatos kutatások; programok kidolgozása a természeti erőforrások területén végzett kutatási munkához, valamint anyagi és egyéb feltételek biztosítása e programok megvalósításához; felszín alatti vízkészlet-mérlegek, geológiai térképek készítéséhez szükséges normatívák és szabványok kidolgozása, valamint egyéb, jogszabályban meghatározott feladatok.
Fachverband Biogas e.V.
Az FvB 1992-ben alakult, és országszerte tömöríti a biogázüzemek üzemeltetőit, gyártóit és tervezőit, a tudomány és a kutatás képviselőit, valamint a szakma iránt érdeklődőket. A szövetség megalakulása óta Európa legerősebb szervezetévé nőtte ki magát a biogáz és a fermentáció területén. A freisingi főiroda mellett a fővárosban, Berlinben van egy iroda és öt további regionális iroda található meg egész Németországban. 2022-ben az FvB-nek 41 alkalmazottja volt.
Az FvB elkötelezett a biogáz-technológia fokozottabb felhasználása mellett, és intenzív politikai érdekérvényesítést kíván elérni uniós, szövetségi és állami szinten. Emellett elősegíti a tapasztalatok és információk cseréjét a biogáz- és fermentációs ágazatban, például tudományos ismeretek és gyakorlati tapasztalatok gyűjtésével, értékelésével és közlésével konferenciákon, kiállításokon és egyéb rendezvényeken, például az éves Biogáz szakkiállításon.
Az FvB az EU projektekben való részvételével és az Európai Biogáz Szövetségben (EBA) való tagságával aktívan kezdeményezi és elősegíti a nemzetközi tapasztalatcserét. Az FvB-t a közgyűlés által választott héttagú választmány képviseli. Az országosan több mint 4700 tag 23 regionális csoportba szerveződik. Ez biztosítja az illetékes regionális, nemzeti és nemzetközi kapcsolatrendszer hatékony hálózatát.
Európai Biogáz Szövetség (EBA)
Az EBA 2009 februárjában alakult, és a vezető európai szövetség a biogáz- és biometán-termelés területén.
Az EBA küldetése, hogy aktívan támogassa a fenntartható biogáz-termelés fejlesztését, valamint a biometán előállítását és felhasználását Európában.
Az EBA különféle intézmények, hivatalos nemzeti szervezetek, tudományos intézetek és vállalatok széles körét köti össze.
Az EBA-nak jelenleg több mint 200 tagja van Európából és azon kívülről.
Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit (GIZ) GmbH
A német nemzetközi együttműködés a Szerb Köztársasággal 2000-ben kezdődött, és a GIZ azóta is tart fenn országos irodát Belgrádban.
Ma a GIZ-nek 165 alkalmazottja van Szerbiában, akik közül 125-en a Szerb Köztársaság állampolgárai.
A Német Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium (BMZ) nevében a GIZ támogatja Szerbia azon törekvéseit, hogy közelebb kerüljön az uniós normákhoz, és ennek érdekében az alábbi kiemelt területeken valósít meg programokat és projekteket:
Fenntartható gazdasági fejlődés és foglalkoztatás, demokrácia, civil társadalom és közigazgatás, állami infrastruktúra (energia és víz).
Műszaki Tudományi Kar
Az újvidéki Műszaki Tudományok Kara egy felsőoktatási és tudományos kutatóintézet, amelynek küldetése a magas színvonalú oktatási folyamatok megvalósítása, a tudományágak fejlesztése, valamint a megszerzett tudás átadása a gazdaság és a társadalom számára.
A szóban forgó kar (FTN) 60 éves hagyományával a régió egyik legmodernebb felsőoktatási intézménye.
A Műszaki Tudományi Kar 1960-as megalakulása óta elkötelezett küldetése iránt, amely a tudományos kutatómunka sikeres eredményein és gyakorlati alkalmazásán alapul.
Az idők során a gazdasági környezet változásainak és a társadalom aktuális igényeinek megfelelve a kar olyan tanulmányi programokat dolgozott ki, amelyeken keresztül a hallgatókat a meglévő és a jövőbeni műszaki-technológiai és társadalmi-gazdasági rendszerekre képezik. Ehhez társul saját, hozzáértő emberi és természeti erőforrásaink fejlesztése.