Következtetések a Szerbiai Biogáz Egyesület konferenciájáról: “A biogázszektor fenntartható fejlesztése Szerbiában – a biogáztól a biomethánig”
Együttműködésben a Szerbiai Biogáz Egyesülettel és a Német Biogáz Szövetséggel, a Fachverband Biogas e.V.-vel, 2023. október 19-én “A biogáz szektor fenntartható fejlesztése Szerbiában – a biogáztól a biomethánig” címmel panelkonferenciát tartottunk. A Szerbiai Köztársaság Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztériuma intézményi támogatást nyújtott a konferenciához. A Szerbiai Biogáz Egyesület a biogázernyőszervezet Szerbiában, és együttműködik a Német Biogáz Szövetséggel, a Fachverband Biogas e.V.-vel, a biogázszektor megerősítését és stabilizálását célzó második nagyszabású partnerségi projektben.
Ennek a konferenciának a szervezése elsődleges motivációja az volt, hogy ösztönözze a megbeszélést és az véleménycserét a biogáz új szerepéről – a biomethán bevezetéséről a szerb piacra a biomethán jogi szabályozásának végrehajtásával. Ez lehetővé tenné a jövő biomethán-termelői számára, hogy beinjektálják azt a nemzeti gázrendszerbe, és hangsúlyozzák a biomethán piacra való bevezetés jelentőségét Szerbiában. Emellett a konferenciát azért szerveztük meg, hogy megvitassuk a biogáz ökológiai aspektusát, valamint a biogáz fenntartható termelésének szempontjait – hozzájárulva a környezetvédelemhez, a decarbonizációhoz, a körforgásos gazdasághoz – és megosszuk a kulcsfontosságú szektori résztvevők tapasztalatait a biogáztermelés szektorának fejlesztésének és fenntartható fejlesztésének javaslatainak meghatározásában.
Az elmúlt három év jelentős változásokat hozott a szektorban, megváltoztatta a biogáztelepekhez való hozzáállásunkat. Ezek már nemcsak elektromos energiát termelnek, hanem most már az ökológiai fenntarthatóság pillérei. A konferencián kifejezetten hangsúlyoztuk a biogáz ezen kritikus ökológiai szerepét.
Mivel a 2021-ben bevezetett aukciók a biogázszektorban még nem kezdődtek el, mivel a jogi szabályozás még mindig a véglegesítésre vár, kiemelkedő fontosságú a releváns intézmények támogatása, elsősorban a Biogázért felelős Bányászati és Energiaügyi Minisztérium támogatása. Csak együtt, a párbeszéd és megértés révén teremthetjük meg az utat a további szektorfejlesztés számára.
A biogázszektor ma a keresztúton áll. Követni fogjuk-e az európai ökológiai trendeket, ahogyan Németország teszi, figyelembe véve, hogy a biogáznak kulcsfontosságú szerepe van a környezetvédelemben? Vagy elszalasztjuk-e a növekedés és előrelépés lehetőségét? A biogáztechnológia gyorsan fejlődik, fejlődik és javul, és a biomethán, mint a biogázszektor fejlesztésének potenciális következő fázisa, alaposan megvitatta a konferenciát.
A konferencián részt vettek a Szerbiai Köztársaság Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztériumának képviselői, a Szerbiai Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának képviselői, a Szerbiai Biogáz Egyesület képviselői és szakértői, a Német Biogáz Szövetség képviselői és szakértői, a biogáz szakértői és egyetemi professzorok, az ENSZ szervezet képviselői, valamint a Német Szövetségi Köztársaság Szerbiában akkreditált nagykövetségének képviselője.
A konferenciát Danko Vuković, a Szerbiai Biogáz
Egyesület elnöke nyitotta meg, összefoglalva az aukciók bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatait a biogázszektorban. Hangsúlyozta, hogy a beszámoló, amely a biogáztelepekhez társított narratívát megváltoztatta, és azok már nem csak elektromos energiatermelők, hanem most már stratégiailag fontos szerepet játszanak Szerbia ökológiájában és mezőgazdaságában. Danko Vuković köszönetét fejezte ki német partnereinknek, a Fachverband Biogas e.V.-nek, jelentős támogatásukért, és sikeres folytatást kívánt a partnerségnek. Kiemelte, hogy a konferencia fontos lépés előre mindannyiunk számára. Azt hangsúlyozta, mennyire hálásak vagyunk a német Biogáz Szövetség partnereinek, akik évek óta támogatnak bennünket, és megosztják velünk felbecsülhetetlen tudásukat és szakértelmüket. Hozzátette, hogy a német biogázszektor és a német biogáztelepek tapasztalatai mélyen gazdagították tudásunkat, és nem csak az egyesület képviselőit, hanem az egész Szerbiai biogázszektort is befolyásolták. Kiemelte, hogy a Szerbiai Biogáz Egyesület, mint a biogáz szektorernyőszervezete a Köztársaságban, felelősséggel tartozik a szektori változások irányításáért, a tagjai, üzemeltetői, befektetői és az összes szektorban résztvevő hangjává válni, és az egyesület ereje éppen a közösen hozott döntések folyamatában rejlik, ahol minden tagnak egyenlő szavazati joga van. Remélte, hogy a mai találkozó egy újabb lehetőség lesz mindannyiuk számára az aktív részvételre a párbeszédben, és hogy a tapasztalataik és tudásuk gazdagítani fogják a konferencia következtetéseit. Hozzátette, hogy mindenki számára elsődleges aggályunknak az környezetvédelemnek kell lennie, és olyan örökséget kell hagynunk a jövő nemzedékek számára, amikor csak áthaladunk ezen a bolygón, és felelősségünk nemcsak megőrizni, amit örököltünk, hanem javítani és jobb világot hagyni a jövő nemzedékei számára.
Mr. Vuković után a konferencián beszélt Bojan Vranjković, a Szerbiai Köztársaság Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztériumának államtitkára.
Mr. Vranjković hangsúlyozta, hogy a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium mindig megbízható és elkötelezett partner. Kiemelte, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium támogatja a biogáztermeléssel kapcsolatos beruházásokat, a beruházott támogatás 50%-át visszatéríti. A támogatást az IPARD 3 intézkedésen keresztül nyújtják. Mr. Vranjković hangsúlyozta, hogy ha a mezőgazdasági gazdaságok úgy döntenek, hogy biogázt termelnek, akkor energiától függetlenek lesznek, és képesek lesznek ökológiai hulladékot környezetbarát módon kezelni, valamint stabilizálni jövedelmüket. Emellett kiemelte, hogy a Zöld Program végrehajtása a Nyugat-Balkán régióban továbbra is fókuszban marad a következő időszakban, és az IPARD 3 programciklus keretében továbbra is támogatni fogják a megújuló energiaforrásokba történő befektetéseket, ezen típusú befektetés esetén további 10% ösztönzést nyújtva, várva további kedvezményezetteket az emelt ösztönzési szintekkel összhangban.
Az Környezetvédelmi Minisztérium képviselője, Hadži Stošić államtitkár asszony, hangsúlyozta a biogázüzemek építésének fontosságát a természeti erőforrások megőrzése és a környezet védelme érdekében. Elmondta, hogy tekintettel a természeti erőforrások korlátozott kapacitásaira, a környezetszennyezésre és a klímaváltozásra, a Szerbiai Köztársaság Kormánya elkötelezett a 2030-as ENSZ-terv, a 2015-ös párizsi klímaegyezmény és a Zöld Program végrehajtásának teljesítése mellett a Nyugat-Balkán régióban. Hadži Stošić asszony kifejezetten hangsúlyozta, hogy a szerb kötelezettségvállalásoknak, mint az ENSZ tagjának, a 2015-ös párizsi megállapodás aláírójának és az EU-tagság iránti jelölt országnak, Szerbia teljes mértékben elkötelezett az említett nemzetközi egyezmények céljainak elérésében. Az államtitkár Ivana Hadži Stošić arra a következtetésre jutott, hogy a megújuló energiaforrások további fejlesztése és szélesebb körű felhasználása nagyon fontos a Szerbiai Köztársaság számára, mind a gazdasági versenyképesség és az energiaellátás biztonsága, mind pedig a környezetvédelem szempontjából, ahol a cél a hőháztartás-gáz-kibocsátások, a légszennyezés és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi kötelezettségek teljesítése. Hangsúlyozta, hogy Szerbiának magas a potenciálja a megújuló energiaforrások felhasználásához, és azt határozottan ki kellene használni. Rámutatott, hogy egy biogázüzemben a hulladék forrássá válik, és figyelembe véve a biogáz minden környezeti előnyét, hozzátette, hogy a biogáz erőteljes és környezetbarát energiaforrás. Kiemelte az együttműködés fontosságát minden érintett szereplő között a környezetvédelemben, és hangsúlyozta, hogy csak közös megbeszélés és együttműködés révén érhetünk el pozitív válto
zásokat, emelve ki a konferencia jelentőségét az említett szereplők összekapcsolásában.
A Német Szövetségi Köztársaság Nagykövetsége nevében Zec Aleksandra üdvözölte az összejövetelt, és hangsúlyozta, hogy a konferencia témája globálisan jelentős. Emellett kiemelte, hogy csak a fosszilis tüzelőanyagokról való áttérés révén biztosíthatjuk a fenntartható energiabiztosítást. Mivel az energiaszabadság ma a legfontosabb szabadság, a német kormány 2000 óta 1,5 trillió eurót különített el az energiaszektor számára Szerbiában.
A Biogáz Egyesület Serbia Igazgatótanácsának elnöke, Danko Vuković, a konferencia második részében, a ‘A biogáz új szerepe – a biomethán bevezetése a szerb piacra’ című konferencián, bemutatta az egyesület céljait és a biogázipar fejlődésének támogatásának módjait. Beszélt a biogáz jövőjéről Szerbiában és a biogáz pozitív hatásairól a környezetvédelem érdekében a biohulladék kezelésével. Vuković úr hangsúlyozta, hogy a Biogáz Egyesület Serbia rendkívül aktív a teljes szektor és tagjai támogatásában, jelenleg több mint 60 taggal rendelkezik. Kiemelte a biogáz stratégiai fontosságát Szerbia energetikai szektorában és az ország energi függetlenségében, kijelentve, hogy ha az összes mezőgazdasági hulladékot felhasználnák, akár 500 MW is generálható lenne biogázból. Továbbá, ha az összes biogázot metánszintre alakítanák át, az fedezné Szerbia földgázszükségletének 50%-át. Vuković úr hozzátette, hogy a biomethán jogi kerete még nincs véglegesítve, és kifejezte a kívánságát, hogy megvitassák ezt a kérdést a releváns intézményekkel, elsősorban az Energiagazdálkodási és Bányászati Minisztériummal, hogy megváltoztassák ezt, és elismerjék a biomethánt a biogáz stratégiai fontosságú formájaként. Javaslatokat tettek a biomethán használatának szabályozására az országban. Vuković úr hangsúlyozta, hogy az összes megújuló energiaforrás (MEF) közül a biogáz a legnagyobb hatékonyságú a primer energia elektromossággá történő átalakításában, hat-szor hatékonyabb, mint a napenergia, és négy-szer hatékonyabb, mint a szélenergia. Emellett kihangsúlyozta mindhárom releváns minisztériummal és nemzetközi intézményekkel való szoros együttműködés fontosságát a nemzetközi szektorokból származó információk nyerése érdekében. Rámutatott arra, hogy a biogáz potenciálja Szerbiában teljesen kihasználatlan.
Mr. Dirk Bonse, a Német Biogázszövetség Megújuló Gáz Osztályának vezetője, megszólalt a közgyűlésen, és beszélt a biomethán fontosságáról és annak felhasználási módjairól. Hangsúlyozta, hogy a biomethán sokoldalúan felhasználható, és nemcsak beinjektálható a nemzeti gázszolgáltató hálózatba, hanem üzemanyagként is használható. Az Európai Unió célja a RePower EU program keretében 2023-ra 35 trillió köbméter biomethán előállítása. Emiatt az EU létrehozta a ‘Biometan Ipari Partnerség’ elnevezésű szövetséget, hogy elérje ezt a kitűzött biomethán előállítást, és azonosítsa a lehetséges akadályokat, valamint kiemelje a legjobb gyakorlatokat, amelyeket benyújtanak az Európai Bizottságnak. Ami a biomethán potenciálját az EU-n belül és azon túl illeti, Németországnak van a legnagyobb potenciálja. Bonse úr azt is megemlítette, hogy jogi szabályozás szempontjából meg kell említenünk a ‘Fit for 55’-et, amely szerint a üvegházhatású gázokat 1990-hez képest 55%-kal kell csökkenteni. Európa 2050-re teljesen klímaneutralitást kíván elérni. Bonse úr beszélt a biomethán németországi piaci felhasználásáról, és kijelentette, hogy az összes értékesítés 2022-ben először haladta meg az 11 TWh-t, észrevehető és jelentős növekedéssel az export felé, különösen Svájcba. Németországban a biogázüzemek száma csökken, mivel a biomethán üzemek száma növekszik. A biogázüzemek egy részét felújítják biomethán előállítására. A biomethánt nemcsak a földgáz helyettesítőjeként használják, hanem Bio-CNG (sűrített földgáz) formájában személygépkocsikhoz, kis teherautókhoz és buszokhoz, valamint Bio-LNG (folyékony földgáz) formájában nagy tehergépkocsikhoz és tengeri szállításhoz.
Mr. Žarko Petrović, az UNDP Életképes Fejlesztési Szektorának vezetője, szólt a közönséghez, hangsúlyozva, hogy az UNDP támogatja a biogáz használatát Szerbia Köztársaságban, mint fontos és rendkívül jelentős energiaforrást. Az UNDP az elmúlt tíz évben támogatta a biogázszektort és a biogázüzemeket, az Energiagazdálkodási és Bányászati Minisztériummal közösen, több minisztériumi megbízáson keresztül, és részt vállalt hat biogázüzem finanszírozásában. Petrović úr kiemelte, hogy egy 1 MW-os biogázüzem 5-15 embert foglalkoztat vidéki területeken (ahol biogázüzemeket építenek), és a biogázüzemek építése motiváció az emberek számára, hogy vidéken maradjanak. Hangsúlyozta, hogy ez a társadalmi szempont különösen fontos, és minden előnyt figyelembe véve felmerül a kérdés, hogy miért nincs nagyobb hangsúly a biogázon Szerbia Köztársaságban, esetleg beleértve a biomethánt. Megjegyezte, hogy az energiaszektor más szektorok támogatásától függ, és hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a konferenciát mind az Agrár-, Erdészeti- és Vízgazdálkodási Minisztérium, mind pedig a Környezetvédelmi Minisztérium támogatta, mert egy ilyen komplex vállalkozás, mint a biogáz szervezése, nem könnyű több szektor együttműködése nélkül. Végül hangsúlyozta, hogy az UNDP támogatja a biogáz és a biogázszektorba történő befektetéseket, és örömmel folytatn
á a tíz évig nyújtott támogatást az Energiagazdálkodási és Bányászati Minisztériummal való együttműködésben, amely nemcsak a növények társfinanszírozását, hanem számos más tevékenységet is magában foglalt.
Smiljka Živanović asszony az UNDP nevében szólt a közgyűléshez, bemutatva az ENSZ Fejlesztési Program által nyújtott támogatást a ‘Az EU a Zöld Menetrendért Szerbiában’ projekt keretében, hogy specifikus beruházásokat támogasson. A projektet az EU finanszírozza, további támogatással a Svédországi, Svájci és a Szerbia Köztársaság Kormányaitól, és a Környezetvédelmi Minisztériummal együttműködésben, a Svédországi Nagykövetség és az Európai Beruházási Bank közreműködésével hajtják végre. Jogi és stratégiai támogatáson kívül a projekt konkrét befektetések támogatását kínálja a magán- és közszféra üzleti modelljeiben az öt zöld menetrend területén. Živanović asszony hangsúlyozta a különböző társadalmi kategóriák összekapcsolásának fontosságát a közös munka elősegítése és a projekt végrehajtása érdekében.
A konferencia harmadik részében Prof. Dr. Đorđe Đatkov, a Biogáz Egyesület Serbia Igazgatótanácsának tagja által moderált panelbeszélgetés keretében, amelynek címe ‘A biogáztermelés fenntartható aspektusai – hozzájárulás a környezetvédelemhez, decarbonizációhoz és körkörös gazdasághoz’, részt vettek:
- Dr. Miloš Banjac, Teljes Professor, Hőmechanika Tanszék, Belgrádi Műszaki Egyetem.
- Dr. Slobodan Cvetković, Fő Tudományos Munkatárs, az Ökológia és Technoeconomia Központ Igazgatója, Kémiai, Technológiai és Fémipari Intézet.
- Goran Knežević – Biogázszakértő, Biogáz Egyesület Serbia.
- Dr. Stefan Rauh, Ügyvezető Igazgató, Német Biogázszövetség, Fachverband Biogas e.V.
A konstruktív és dinamikus beszélgetés eredményeként a konferencia következtetésekkel zárult:
A biogázszektor korábbi fejlesztése növelte a biogáz és a biogázüzemek koncepciójával kapcsolatos ismereteket és jelentőséget. Az engedélyezési folyamatban részt vevő szolgáltatások, beleértve a bankokat, bizonyos szintű ismeretet és bizalmat szereztek a biogázszektor iránt, ami jó alapot képez a további szektorfejlesztéshez. Azonban 2021 óta hiányzik a politikai akarat és a szükséges támogatás törvények és alárendelt jogszabályok révén a megújuló energiaforrásokról szóló törvény meghatározása és elfogadása, valamint az azt kísérő alárendelt rendeletek elfogadása után. A következtetés az, hogy a biogázszektort inappropriát módon azonosították olyan szektorokkal, amelyek napelem- és szélenergiából származó elektromos energiát termelnek, amelyeknek egyetlen céljuk van, nevezetesen az elektromos energia termelése. Bár a biogázüzemek magasabb specifikus beruházást igényelnek, ezek nagyobb munkaórák előállítására képesek (több elektromos energia), kezelhetik a hulladékot, megelőzhetik a környezeti szennyezést, hozzájárulhatnak a vidéki fejlődéshez, és összességében a legjobb hatást érhetik el a klímaváltozás csökkentésében. Ezért szükséges a szektorok közötti támogatás biztosítása (mezőgazdaság, energia, környezet, gazdaság) a releváns minisztériumoktól, mivel a biogázüzemek építése és üzemeltetése közvetlenül hozzájárul ezeknek a szektoroknak a fejlesztéséhez.
A biogázszektor további fejlesztése minden olyan tevékenységet magában foglal, amely hozzájárulna a biogázból, a digestátumból (erjedés maradványa) és akár más mérlegekből származó energia nagyobb felhasználásához, innovatív megközelítések alkalmazásával. Ehhez elsősorban tartozik a biomethán előállítása, a kogenerációs folyamatokból származó hőenergia további felhasználása, a digestátum további kezelése és fokozása. Továbbá az anaerob fermentáció más típusú potenciális nyersanyagok kezelése, amelyek jelenleg nincsenek jelen, például szennyvíziszap, települési biológiai lebomló hulladék, lignocellulóz biomassza (gabonaszalma, kukoricacsutka), jelentősen növelné a biogáztermelés és ezáltal a pozitív hatások lehetőségét. Bár a trágyát eddig dominánsan használták nyersanyagként, annak potenciálja jelentősen nagyobb, és egy modellt kell találni annak ösztönzésére és jutalmazására, mert a trágyakezelés pozitív hatásai a környezetvédelem szempontjából sokrétűek más nyersanyagokhoz képest.
A biogázszektor kielégítő fejlesztést ért el 2012 óta, amikor az első jogi és alárendelt intézkedéseket bevezették, lehetővé téve a biogázüzemek építését és nyereséges üzemelését. Azonban az anyagi támogatások gyakori változásai többször is elriasztották a potenciális befektetőket, akik elsősorban ebbe a szektorba szerettek volna befektetni. A megújuló energiaforrásokról szóló törvény szerint bevezetett árverési elvek révén a biogázszektor 2021 óta gyakorlatilag kizárva lett, ha közvetlenül összehasonlítjuk a nap- és szélenergiából származó elektromos energiatermeléssel, figyelmen kívül hagyva mindazokat a hozzájárulásokat, amelyekért a biogáztechnológia kifejlesztésre került és elterjedt számos más európai országban (Németország, Olaszország, Hollandia). 2024-től Szerbia első biogázüzemei elvesztik kiváltságos termelői státuszukat, azaz a hálózatra szállított elektromos energia szubvencionált árának periódusa lejár. Sürgősen szükséges modellt találni az üzemelésük sikeres folytatásához. Az indok az meglévő infrastruktúra, amely kifizetett, de még mindig működőképes, így az elektromos energia termelési költségei alacsonyabbak lehetnek,
mint az újonnan épített létesítmények esetében, ezáltal a biogázüzemeket anyagilag versenyképesebbé téve más típusú megújuló energiaforrásokkal szemben. Ezenkívül ezek a létesítmények már meglévő gazdaságokon épülnek, és sikeresen kezelik ezt a típusú maradványt az agrárgyártás során, de az élelmiszeripar hulladékáramai is kialakultak az évek során. 2030-ra, amelyet az energiatermelési és klímatervek elérése érdekében meghatározott időszaknak tekintünk Európában, a biogázüzemek ilyen helyzetben összesen körülbelül 16 MWe kapacitással rendelkeznek majd. A villamos energiát termelő biogázüzemek előnyben vannak más típusú létesítményekkel szemben, mert rugalmas üzemmódban működhetnek. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan termelhetik a biogázt, de azt az elektromos energia megszerzése folyamatában használhatják olyan időszakokban, amikor hiány van az elektromos energiában a piacon. Ez különösen fontos a téli szezonban, és információk vannak arról, hogy Szerbia akkor importált elektromos energiát, ami sokkal magasabb áron volt, mint amit a biogázüzemekre vonatkozó tarifák számára biztosítottak. Ez a szempont egyre inkább fontossá válik, ahogy az telepített szél- és napenergia létesítmények kapacitása növekszik, amelyek az időjárási körülményektől függően szolgáltathatnak energiát, és nem állandóak.
Az anaerob fermentációs technológia, azaz a biogáztermelés technológiájának jövője Szerbiában az új típusú nyersanyagok/substrátumok felhasználásában rejlik, ideértve a trágyán kívül más mezőgazdasági substrátumokat (szalma), az élelmiszeripari hulladékokat (vágóhidak), szennyiszapot, amelyek eddig nagyon alulhasznosultak. Ez természetesen az új eljárások bevezetését és a nyersanyagok feldolgozására és előkészítésére szolgáló innovatív technológiát igényli. A biogáznak nemcsak az energia szállítójaként kell látni további átalakításhoz elektromos energiává, hanem minden más potenciális felhasználáshoz is, például üzemanyag a közlekedéshez (biomethán), üzemanyag a hőenergia megszerzéséhez, sőt nyersanyag a vegyi anyagok előállításához, mint például a metanol. Jelenleg a piac nem engedi meg ilyen felhasználásokat, de az igények változása meghatározza majd az új árakat a jövőben. A biomassza jövője mint erőforrás jelentősen megváltozott, lehetővé téve a fosszilis erőforrások kiszorítását több szektorból (közlekedés, energia, vegyipar).
Az aktuális trendek szerint a biomassza legnagyobb perspektívája az előrehaladott közlekedési bioüzemanyagok előállításához való felhasználásban rejlik, amelyeket kiváló hatékonyságú technológiák alkalmazásával állítanak elő, amelyek gyakorlatilag nulla vagy akár negatív üvegházhatású kibocsátással rendelkeznek, és költséghatékonyak, mert hulladékáramokat használnak. Ebben az értelemben az állattenyésztésből származó trágya a legérdekesebb nyersanyag, mert abszolút a legjobb hatással van a decarbonizációra (klímaváltozás csökkentése). Azokra az innovációkra vonatkozóan, amelyeket a jövőben fontolóra vesznek, lehetőség van a biogáztechnológia fejlődésére. Ezek elsősorban fenntartható hibrid technológiák koncepcióit foglalják magukban, amelyek lehetővé teszik a zöld hidrogén integrációját a CO2 metanizációjához a biogáz tisztításából származó biomethánhoz, a maradék biomassza felhasználásával más energiatermelési folyamatok után (kaskád) a biomassza hatékonyabb szénhasználatához erőforrásként és hasonlókhoz. Ez alacsonyabb nyersanyagszükséglettel járna a biogázüzemekben, jelentősen csökkentve az üzemeltetési költségeket és a környezeti hatást. Egy specifikus aspektus az előrehaladott bioüzemanyagok felhasználása üzemanyagcellákban a közlekedési szektorban, amelynek abszolút előnye van a belső égésű motorokkal szemben, mivel azok összetételükben nem tartalmaznak szennyező anyagokat (NOx, SOx, PM, CO) kibocsátó kipufogógázokat. Végül CO2 termelődhet, amelyet el lehet fogni és újra felhasználni nyersanyagként bioüzemanyagok előállításához. Jelenleg egyik trend sem alkalmazható Szerbiában vagy más országokban, de a jövőben szükségessé válnak, mivel környezetileg semlegesek lehetnek és maximalizálhatják a nyersanyagok potenciálját. A szélesebb perspektíva azzal kapcsolatos, hogy az innovatív technológiáknak le kell váltaniuk a hagyományos technológiákat, amelyek túlnyomórészt szén alapúak és elsősorban szennyező anyagokat bocsátanak ki a levegőbe. Elkerülhetetlen, hogy ennek következményei vannak az emberi egészségre, pénzügyi költségekkel járnak, és egy társadalom számára, ebben az esetben Szerbia számára, veszteségügyet jelentenek.
Minden olyan kihívás, ami jelenleg Szerbiában áll fenn, Németországban is releváns volt. Az első különbség a két szektor között az, hogy Németországban az átlagos biogázüzem mérete (kapacitása) kisebb, mint Szerbiában. Az ok az, hogy Németországban a családi gazdaságokon lévő biogázüzemeket támogatják, míg Szerbiában ezek elsősorban mezőgazdasági vállalkozások. Egy másik különbség az, hogy a szektor fejlesztése Németországban több mint 20 évvel korábban kezdődött. Ezért Szerbiában, egy jelentősen kisebb országban, az összes változás egy jóval rövidebb időszak alatt történt meg. A biogázszektor további fejlesztése, az már meglévő támogatási rendszerek mellett, az üvegházhatású gázok kereskedelmére is támaszkodnia kell, amely jelentős bevételi forrás lehet. A Németországban lévő biogázüzemek, ahol lejárt a szubvencionált árakat kapó villamosenergia időszaka, különleges státuszt kaptak és feltételesen szólva, ennek az időszaknak az meghosszabbítását, korrigált (csökkentett) szubvencionált áron kapták, új létesítményekhez képest.